Hogyan lesz jó minőségű egy fordítás?

Miért előnyös, ha jó minőségű a fordítás?

A fordításokat csak nagyon ritkán készíttetik el úgy vállalati ügyfeleink, hogy a későbbiekben nem szeretnék őket felhasználni. Természetesen vannak esetek, amikor egy-egy munka a „fióknak” készül, és elegendő, hogy létezik egy-egy dokumentum idegen nyelvű változata. Ennek ellenére jellemzőbb, hogy a szöveget az elkészülte után használatba is veszik, például:

beadják a lefordított dokumentációt egy hatóságnak, esetleg a cégbíróságnak;

a szerződés idegen nyelvű vagy kétnyelvű változatát egyeztetik az ügyvédekkel, valamint az üzleti partnerrel és aláírják azt;

a fordítást a vállalati központ felé továbbítják, hogy az alapján döntések szülessenek;

képzéseket tartanak a központtól kapott dokumentációk magyar változata alapján.

A fenti esetek nagy részében komoly hátrányokat okozhatnak a minőségi problémák. A hatóság például elutasíthatja a nem megfelelő dokumentációkat, és a folyamatok meghosszabbodnak. Ha a szerződés lefordított változata egy-két helyen eltér az eredetitől, az később igen komoly jogi és anyagi következményekkel, akár nemzetközi ügyvédi és perköltségekkel is járhat. A nem megfelelően lefordított anyagokra alapozott döntések is súlyos kockázatokat hordoznak magukban, ugyanúgy, ahogy a téves információkat közvetítő tréningek.

Hogyan lehet olcsó a fordítás?

A fordítás, ha tényleg a fióknak készül, sokszor megúszható fillérekből is. Előfordul, hogy egy ismerős, esetleg rokon végzi el a fordítást potom pénzért, néha pedig egyenesen a Google Fordítót használják. Természetesen mindig felmerül, hogy a most érettségiző szomszéd srác, illetve a Google tényleg jól fogja-e elkészíteni a százmilliós gép kézikönyvének fordítását.

A fordításokat esetenként házon belül is el lehet végezni. Ilyenkor is kérdéses, hogy egy-egy magasan képzett mérnökkolléga vagy céges jogász idejének az-e a legjobb felhasználása, ha egy olyan, egyébként könnyen kiszervezhető feladatot végez el, amiben valószínűleg nincs is rutinja.

Hogyan lehet jó minőségű a fordítás?

Fordítók kiválasztása

A fordítás jó minősége a fordítók kiválasztásával kezdődik. Tizenöt éves tapasztalatunk szerint még a megfelelő szakmai végzettséggel és sokéves gyakorlattal rendelkező szakfordítók közül is csak mintegy minden tizedik fordító tud olyan megbízhatósággal dolgozni, ami fordítóirodánknak és vállalati ügyfeleinknek megfelel. Mi már kellő rálátással rendelkezünk erre a területre ahhoz, hogy képesek legyünk olyan szakemberre bízni a munkákat, aki:

megfelelő végzettséggel rendelkezik;

az adott, akár szűk szakterületen is járatos;

az ügyfelek kéréseit szem előtt tartva dolgozik;

megfelelő határidők betartásával végzi munkáját;

korszerű informatikai eszközöket alkalmaz.

Természetesen a megfelelő szakembergárda kialakítása nem egyszerű, és a TrM Fordítóirodának is hosszú idejébe telt. A hozzánk jelentkező szabadúszókat szigorúan szűrjük végzettség, tapasztalatok és saját nyelvi tesztjeink alapján, majd pedig rendkívül óvatosan, fokozatosan vonjuk be őket éles projektekbe, ügyelve a tartós együttműködéshez szükséges tényezők mindegyikére.

Lektorálás

A lektorálás célja, hogy az elkészült fordítást egy másik szakfordító kolléga mondatról mondatra ellenőrizze, ezzel biztosítva a konzisztens szóhasználatot, a szöveghűséget, illetve kiszűrje az esetleges hibákat, elejét véve a félrefordításoknak, félreértéseknek, illetve más problémáknak.

Az üzleti életben egyébként is gyakran előfordul, hogy egy-egy döntést több kolléga is átgondol, és ez a fordítások során is célszerű, hiszen minden mondat értelmezése és lefordítása döntéseket igényel.

Lektorálás a szabványban: ISO 17100

A lektorálás jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a kifejezetten fordításokra vonatkozó ISO 17100-as szabvány (illetve elődje, az EN 15038) kötelezően írja elő azt.

Anyanyelvi lektorálás

A lektorálás egy másik formája az anyanyelvi lektorálás, amelynek során olyan szakember végzi el a lektorált szöveg utóellenőrzését, akinek az anyanyelve a fordítás célnyelve.

Bár sok esetben a fordító a saját anyanyelvére fordít, gyakran ez kivitelezhetetlen például amiatt, hogy egy adott nyelvpárt viszonylag kevesen beszélnek (egyértelmű, hogy lényegesen több magyar beszél angolul, mint ahány angol beszéli a magyar nyelvet). Magyarországon általában egyébként is elvárás, hogy a szakfordítók mindkét irányba tudjanak fordítani, magyarról idegen nyelvre és idegen nyelvről magyarra is – például a szakfordítói vizsgáknak is része az idegen nyelvre fordítás.

A fordítás minőségét az anyanyelvi lektor bevonása tovább javítja – célszerűen olyan szövegek esetében, amelyeket ügyfelek vagy a nagyközönség elé tárnak, mint amilyenek a weboldalak, sajtóközlemények is.

Annak érdekében, hogy az anyanyelvi lektor módosításai ne vezessenek tartalmi eltéréshez az eredeti szöveghez (illetve fordításhoz) képest, az általa megfogalmazott javaslatokat az eredeti fordító, illetve lektor átgondolja, és értelemszerűen alkalmazza.

Terminológiakezelés, egységesítés

A hosszú távú partneri kapcsolat egyik hasznos következménye, hogy az Önök cége számára végzett fordításainkba bevont fordítóink egyre jobban ismerni kezdik az Önöknél bevett szóhasználatot, stílust.

Az Önök részére végzett fordítói munkánk során kialakuló terminológiát Önökkel egyeztetve tudjuk véglegesíteni, és a későbbiekben is alkalmazni. Ez egyszerűbbé teszi azt is, hogy olyan fordítókat vonhassunk be a projektekbe, akik az Önök anyagain korábban még nem dolgoztak, ezzel növelve kapacitásunkat, amit cégük rendelkezésére tudunk bocsátani.

A terminológia alkalmazását informatikai eszközök is támogatják, hiszen ez a fordítástámogató szoftverek (mint amilyen a Trados, illetve a MemoQ) egyik alapfunkciója. Ezek a szoftverek lehetővé teszik azt is, hogy a korábban elkészült fordításokat ismét hasznosítsuk, ideértve azokat az eseteket is, amikor korábbi szövegpárokat bocsátanak rendelkezésünkre (tehát egy eredeti dokumentumot és annak egyszer már lefordított változatát).

A terminológia felhasználása olyankor is jó szolgálatot tesz, amikor a fordítás nagysága, sürgőssége miatt egyszerre több szakfordítót is be kell abba vonni, akik párhuzamosan dolgoznak az anyagokon. Az ő munkájuk része, hogy a fordítás során a szövegben felmerülő kifejezésekről egyeztessenek, és így a dokumentum minden részén azonos szóhasználat révén elkerülhetők legyenek a félreértések. A nagyobb projektekhez természetesen fokozottan érdemes lektorálást igénybe venni.

A fordítás minőségét érintő szabványok

A fordítások minőségéhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni két szabványt is: az egyik a közismert ISO 9001, amelynek legújabb változata a 2015-ös jelölést viseli. Ez a szabvány általánosan terjed ki a minőségirányításra, lehetővé téve többek között a folyamatok dokumentált, visszakereshető lebonyolítását, a folyamatos fejlesztést célzó megközelítést, valamint a kockázatokat szem előtt tartó működést. A TrM Fordítóiroda ISO 9001-es minőségirányítási rendszerét az SGS tanúsítja minden évben már 2010 óta.

Az ISO 17100-as szabvány kifejezetten a fordítási munkákra vonatkozik. Előírja a munkákba bevont fordítók és más szakemberek szakmai hátterének jellegét, illetve azt is, hogy minden elkészített fordítás lektoráláson is átessen.

A fordítás minőségét érintő jogszabályi előírások

Hazánkban a fordítások minőségére vonatkozóan a szakfordításról és tolmácsolásról szóló rendelet előírja, hogy szakfordítást munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban díjazás ellenében az végezhet, aki szakfordító képesítéssel rendelkezik. Természetesen a megfelelő végzettség még kevés ahhoz, hogy valaki jó szakfordító legyen, hiszen ahogy említettük is, cégünk csak mintegy minden tizedik jelentkezővel kezdi el a munkát.